A farsang Magyarországon vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart, azaz húshagyókeddig vagy hamvazószerdáig. Utolsó három napja "a farsang farka a fékevesztett öröm és mulatozás ideje volt. Ez vidám, tavaszelőző ünnepség, majd a nagyböjttel ér véget.
 
Hazánkban - elsősorban német hatás eredményeként - a középkorra tehető a színes ünneplés szokása, amely az utóbbi években mintha egyre erősebb lenne. A magyar farsang kifejezés a húshagyókedd, farsang éjszakája jelentésű német Fastnacht szó-ból származik. A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. Régen azt hitték, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül és a gonosz szellemek éElfeledett hagyományok

 
A farsang vízkereszt napjától, azaz január 6-ától hamvazószerdáig, vagyis a húsvét előtt 40. napig tart. Így lehet kilenc, de előfordulhat négyhetes farsang is. Magyarországon mostanság szinte egyáltalán nem gyakorolják a téltemető hagyományokat – nem így Erdélyben, vagy Európa más pontjain.

Gondoljunk csak a velencei vagy a brüsszeli karneválra! A mediterrán területeken kerekekre szerelt hajót húznak végig a városon, mellyel a hajózási idény kezdetét köszöntik. A régi görögöktől eredő szimbólum termékenységvarázslásként is értelmezhető: Dionüszosz, a bor istene ül a hajón, mint a bőség, az újra éledő természet megtestesítője.

Gazdag termés és gyermekáldás
A természeti népek a gazdag termés és a bőséges gyermekáldást elősegítendő különböző praktikákhoz folyamodtak az évnek ebben a szakában. Földrészünkön szinte mindenhol dívott az ekehúzás valamilyen rítusa: a barázdába vetett mag a termékenység szimbóluma volt. A kereszténység megszilárdulását követősen a szertartások elveszítették mély mitológiai jelentőségüket, játékká szelídültek. Az ekéből néhol tuskó lett, amit a legények a pártában maradt lányok előtt húztak el. “Így jár, aki kimarad a farsangból!” – kiabálták. Az ifjak egyébként ezt az időszakot tartották a legkitűnőbb alkalomnak az ismerkedésre, a házasságkötésre.

Igazi farsangi mulatság elképzelhetetlen jelmez nélkül. A nők szívesen bújnak férfimaskarába, a férfiak pedig nőibe. Bár a 16. században még feljelentették azt a papot, aki szakácsnője ruhájában jelent meg egy mulatságon. A téltemetők húshagyó kedden bekormozott arccal vagy szamár-, kecske-, és medvebőrbe bújva, táncolva és énekelve járták a falut: szalonna, kolbász és tojás volt jutalmuk. A mulatság végén pedig a farsangot – és a telet – jelképező szalmabábut vízbe dobták vagy elégették a lányok, akik jutalmul – a hagyomány szerint – a következő évben férjhez mentek.

Féktelen mulatság
A farsangot a középkor óta ünneplik Magyarországon. Hagyománya valószínűleg német földről érkezett hozzánk. Erre utal, hogy a latinos-olaszos “karnevál” helyett mi inkább a német (Fasching) eredetű elnevezést használjuk. Ezekben a hetekben a telet búcsúztatjuk és a tavaszt köszöntjük. A földi élet örömeinek hódolunk vízkereszttől egészen a nagyböjtöt megelőző húshagyó keddig, de leginkább a “farsang farkának” nevezett utolsó három napon, amely leginkább a féktelen mulatság ideje.

Az ördög ünnepe
A papok sokáig az ördög ünnepének tartották a farsangolást, amikor “a féktelen emberi indulatok elszabadulnak és mindenki világi énekekkel, tánccal mulat”. Ezeken az összejöveteleken bőven akadt alkalom a népi humor, a színjátszás kibontakozására: a 16. században született magyar dráma gyökerei a farsangi komédiázásban rejlenek. Az egyházi történetíró, Temesvári Pelbárt szerint húshagyó kedden, a nagyböjt előtti utolsó húsevő napon az emberek “ istenüknek választják az ördögöt, akit álarcos mulatsággal és fajtalan énekekkel dicsőítenek. Az egész esztendőben nincs még egy ilyen nap, mikor az ördög ennyi embert elragad és a bűn igájával saját rabszolgaságába hajt, mint éppen ezekben a napokban, amikor az emberek eszem-iszommal, tánccal és fajtalansággal töltik idejüket.” Az egyház nem annyira világi voltuk, mint inkább kultikus-mágikus jellegük miatt ítélte el a farsang idején járt “ördögi táncokat”. A démon által elragadott vagy más módon megbüntetett táncolók esete rendkívül gyakori az európai mondakincsben.

Királyi mulatságok
A királyi udvarban, például Mátyás uralkodása idején elsősorban az itáliai mintákat követték. Nem véletlenül. Velencében például már a 13. század végén hivatalos ünneppé nyilvánították húshagyó keddet, melyet maszkos felvonulással és különböző játékokkal tettek emlékezetessé. Az itáliai álarcok igazi művészi alkotások voltak. Készítőik külön céhbe tömörültek. Remekeik – nemesi ajándékként – gyakran külföldi udvarokba kerültek. Ránk maradt például Eleonóra ferrarai hercegnő levele, melyben megbízza fiát, hogy a küldött – szakállas és spanyol módra borotvált fejeket, öreg és fiatal lányokat, fiúkat ábrázoló – maszkokat ajándékozza Mátyás királynak. Az udvarban akkoriban bohócnak öltözött lovasok szórakoztatták társaságot, kardtáncot és más harci játékokat mutatva be.

Lovagok abroncsban
A királyi udvar látványos lovagi tornái mellett a városokban is rendeztek mókás harci játékokat. Ilyenkor “a lovagok sisak és pajzs helyett homloktól övig egybekötött vasabroncsokkal voltak borítva, vánkos védte hasukat a szúrások ellen, és hosszú rúd végéhez erősített konyhakés képezte a lándzsát.” A bajvívást mindnyájan ép bőrrel megúszták, még ha a végére kicsit szédültek is a bátor (és becsípett) vitézek.

A bor és a víz harca
A tréfás küzdelem – melyet Erdélyben a legutóbbi időkig szalmabábokkal is eljátszottak – a 16. században jelent meg nálunk. Mi sem mutatja jobban, mennyire szeretjük a hasunkat, mint hogy a “harc” nálunk szinte kizárólag a konyha körül, azaz a böjti és a farsangi ételek között zajlott. Az italokról sem felejtkeztünk meg: Bacchus, azaz a Bor (Farsang) és Neptunus, vagyis a Víz (Böjt) vetélkedéséből rendszerint a hegy leve került ki győztesen. letre kelnek.

Jelmezben:
Eleinte azért öltöztek az emberek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a gonosz erőket és a hideget. A régi hiedelmek ugyan ma már csak érdekességek, de az ünnepek harsánysága és a jelmezviselés szokása fennmaradt. Az ünnep arra is jó alkalom, hogy az egyes tájegységeken utánanézzenek a helyi farsangi népszokásoknak. Sok helyen ilyenkor a pártában maradt lányokkal tuskót húzatnak, a fiatalok kakast ütnek.
A busójárás kivételnek számít, mert azt soha nem felejtették el, és idén is sok látogatót várnak az egyedülálló felvonulásra. Az emberek többsége azonban a művelődési házak és a szórakozóhelyek által szervezett bálokon ünnepel manapság. A mulatságokon az elbujdosott tél helyett jobb híján egymást ijesztgethetik a résztvevők.Flört – farsang
 

 
 Farsang idején – hogy ne sirassák a lányok itthon maradásuk, ahogy a nóta mondja - hódítóbbnál hódítóbb holmikba öltözünk, hogy a másik nem képviselőit elbűvöljük. Az estélyi ruhák között nem túlzottan könnyű eligazodni. Mit mond az etikett? Milyen eseményre milyen ruhát válasszunk? Mi áll jól az alkatunkhoz? Farsangi körképünkben ezekre a kérdésekre kapunk választ.

Estélyen – estélyiben
Az estélyi ruha – lehet kicsi- és nagyestélyi- a módosabb fogadások öltözéke. Hossza általában földig érő, vagy a bokát eltakaró hosszúságú. A klasszikus tradíció szerint az estélyi ruha fekete, az első bálozó szűzlányok között pedig a fehér. Mostanában azonban a barackvirág színtől a sötétkéken, sötétzöldön át a tűzpirosig szinte bármilyen színű estélyit választhatunk. Ezekben a ruhákban nem illendő flörtölni, sőt estélyre kísérő nélkül érkezni sem. Mégis illetlenség az estélyen csak a párunkkal beszélgetni, illendő „vegyülni” a társaságban. Nem illik üzleti témákról beszélni és névjegyet sem cserél itt az ember, csupán észben tartja, hogy kinek ki mutatta be. Az estélyeken a legszigorúbb protokoll van életben, tilos az asztalnál szalonképtelen témákról csevegni, és mérsékelten szabad alkoholt fogyasztani.

Mulatságok – koktélpartyk
A koktélpartyk viselete a rövidebb, ám elegáns anyagból készült koktélruha. A mulatságok és vállalati összejövetelek alkalmas viselete is ez. A munkahelyi elegancia – öltöny és a kosztüm – ide túlságosan hivatalosak. Ezek a helyek éppen azért létesültek, hogy ismerkedhessünk. Az üzleti témákról való felszínes fecsegés itt megengedett, és illendő is. A koktélok a könnyű kikapcsolódást jelentik a számunkra, de lerészegedni természetesen itt is illetlen dolog. A koktélruhák varázslatos fazonválasztéka, hossz és dekoltázs kavalkádja pedig fantsztikus terepe lehet a csábításnak. Az ilyen helyekre bátran lehet kíséret nélkül is érkezni, akár társasággal előre egyeztetni.

Farsangi buli
A legizgalmasabbak a felnőtt jelmezes, vagy álarcos összejövetelek. Itt nem az a fontos, hogy ki milyen elegáns, hanem az, hogy kinek van a legfantáziadúsabb jelmeze. Az álarcok tardíciója a nevetlenség és a „mindent szabad” lehetőségeinek kihasználását vetíti elénk. Itt most öreg a fiatallal, szegény a gazdaggal keveredhet, hiszen a farsangon megszűnnek a különbségek és Jókedv nagyúr veszi át a hatalmat a lelkek felett.

Néhány tipp az idei szezon házibulijaihoz és baráti összejövetelihez:
Pizsi –buli
Minden résztvevő pizsamában/hálóingben kell részt vegyen. (A helyszínen is át lehet öltözni!) Csak az vehet részt, aki vállalja a megmérettetést. Kiváló program ötlet az éjféli párnacsata, amit a magunkkal hozott kispárnákkal fiúk lányok ellen fordíthatnak, és a párnadobálás hevében a végén mindenki leborul a földön összehányt kispárnákra, jobb alkalmat keresni sem kell az ismerkedésre.

Korhű buli
A lényeg, hogy mindenki egy adott korszaknak megfelelő ruhában érkezzen. Lehet az a barokk, a reneszánsz, vagy akár a 70-es évek. Az ügyes szervezők ilyenkor annak a korszaknak a zenéiről is gondoskodnak. A játékok itt is a korhoz igazodnak, a zálogosdi, vagy a 70-es években divatos „üvegpörgetés” (szolidabb változatai is ismertek, zálogos formában) ugyancsak csodás táptalaj a flörtökhöz.

Proli-buli
A szocializmus éveit idézi. Itt mindenki a munkásosztály diszkrét báját ölti magára. Lesznek – akárcsak egy régi ízű óvodás bálon – szakácsok autószerelők, élmunkások, de a szemfülesebbek maszeknak, vagy házmesternek, esetleg HTB (gyk: Háztartásbeli) –nek öltöznek majd. Egy ilyen bulin a sör és a virsli mellé bizony mozgalmi nóták illenek, és rogyásig rophatják az elvtársak és az elvtársnők. Lehetőleg a játékok közül az orosz rulettet felejtsük ki. Íme, az igazi farsangi fánk receptje

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3 db tojássárgája, 10 dkg vaj, 1,5 dl tej, 2 dkg élesztő, 5 dkg krisztálycukor, 4 dl olaj, 3 dkg porcukor, 30 dkg lekvár, csipet só.

A tejet meglangyosítjuk, feloldjuk benne a krisztálycukrot és az elmorzsolt élesztőt. Néhány percig szobahőmérsékleten pihentetjük. Utána kevés lisztet teszünk hozzá (ez a kovász), és a tojássárgáját hagyjuk kissé felhabosodni. A többi lisztet előmelegítjük, majd a közepébe fészket képzünk.
Lassan hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt úgy, hogy először a tojássárgájával keveredjen el, majd fokozatosan nagyobb ívben, kevergetve beledolgozzuk a lisztet. Ha a tészta egyneművé vált, hozzáadjuk a sót és az olvasztott vajat. Erőteljes mozdulatokkal dagasztjuk, szinte pumpáljuk a kezünkkel. (Dagasztásra alkalmas robotgépben lassú fordulaton készíthetjük.) A tésztát addig dagasszuk, míg elválik az edény falától, és hólyagosodni nem kezd. Letakarjuk, és szobahőmérsékleten 30-40 percig kelesztjük. Huzatmentes hely biztosításával és a letakarással kedvező életefeltételeket biztosítunk a kelesztőgombák elszaporodásának, miáltal a tésztánk laza, könnyű lesz. Ha megkelt, meglisztezett gyúródeszkára borítjuk és óvatosan kb. 3-4 cm vastagságúra kihúzzuk. Lisztbe mártott pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, majd letakarva ismét 10 percig kelni hagyjuk. Vigyázzunk: a kiszaggatott fánk oldalsó peremét ne lisztezzük össze, sőt, kezünkkel se érintsük!
Mély serpenyőben vagy lapos lábosban felhevítjük az olajat, ügyelve, hogy se túlságosan forró, se túl hideg ne legyen (a hőmérséklet kb. 170 fokos). A fánkokat óvatosan forgatva a kezünkben, ujjunkkal egyik oldalukon középig benyomjuk, majd ezzel lefelé fordítva helyezzük az olajba. Mindkét oldalon aranybarnára sütjük, lecsurgatjuk. Porcukorral meghintve, kikevert lekvárral tálaljuk.Farsang, farsangi ételek

A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak a vigadozás, mulatozás, evés-ivás, bálozás, karneválozás ideje, amit viszont majd böjt követ. Alig léptünk át az új esztendőbe, január 6-án (azaz vízkereszt vagy háromkirályok napján) máris kezdetét veszi a lakomázás, szórakozás másfél-kéthónapos időszaka: egymást érik a különféle bálok, mulatságok; a farsangi mulatságoknak majd csak a húsvét előtti negyvenedik napot, vagyis a húshagyókeddet követő hamvazószerda vet véget.

A karácsonyi ünnepkör után talán éppen a farsanghoz kapcsolódik a leggazdagabb szokáshagyomány. Ennek legjellegzetesebb eseményei az álarcos, jelmezes bálok, táncos mulatságok. Eredetét tekintve a farsang számos ősi hagyománnyal, valamint népszokással van kapcsolatban; egyes elemeiben még a pogány téltemető, tavaszváró és termékenységi ünnepek rítusai ismerhetők fel.
A farsang igazi hazája Itália, ahol szokása a római kor szaturnáliáira nyúlik vissza. Az ókori Rómában ugyanis Szaturnusz isten tiszteletére hétnapos örömünnepet tartottak, és később ez a fékevesztett mulatságokból álló ünnepség vált népszerűvé és kezdett terjedni egész Európában.
Magyarországon a középkorban, főként német mintára terjedt el a farsang megünneplésének szokása. Igen változatos és sokszínű, gazdag, részben vallásos jellegű néphagyomány kapcsolódott hozzá: álarcos és jelmezes alakoskodások (mint pl. a mohácsi délszlávok busójárása), dramatikus játékok, báli mulatságok, termékenységi varázslások kötődtek ünnepi időszakához.

A farsangi mulatságokat gazdagon terített asztalok jellemzik: sok a különféle húsukból készített leves és sült, sok az édesség; a következőkben jellegzetes farsangi ételek receptjeiből adunk némi ízelítőt.

Levesek

Gombás korhelyleves

hozzávalók: 25 dkg füstölt hús, 10 dkg füstölt kolbász, 40 dkg savanyú káposzta, 10 dkg gomba, egy fej vöröshagyma, egy csokor petrezselyem, 4 dkg liszt, 2 dl tejföl, 2-3 evőkanál olaj, őrölt bors, pirospaprika, só

A hagymát apróra vágjuk, olajban megpirítjuk, majd rátesszük a kockákra vágott húst, és pirospaprikával szórjuk meg, majd pedig hozzáadjuk a savanyú káposztát. Erre aztán annyi vizet öntünk, hogy ellepje, és fedővel letakarva főzzük. Közben a vékonyra szeletelt gombát kevés olajban megpirítjuk, vágott petrezselyemmel, sóval, borssal ízesítjük. A pirított gombát a káposztához keverjük, felengedjük, és felforraljuk. Világos rántást készítünk, ezzel a levest besűrítjük. Végül beletesszük a felkarikázott kolbászt, valamint a tejfölt, és még 2-3 percig forraljuk.

Savanyú becsinált leves

hozzávalók: 40 dkg sertéshús, 10-10 dkg sárga- és fehérrépa, 5 dkg zeller, 5 dkg karalábé, egy csokor petrezselyem, 2 tojássárgája, 2 dl tejföl, 1-2 evőkanál olaj, ecet és só

A kisebb kockákra vágott sertéshúst kevés olajban megpirítjuk, majd megsózzuk, és felengedjük körülbelül 1,2 l vízzel. Amikor a hús félig puhára főtt, hozzáadjuk a felkockázott zöldségeket, a vágott petrezselymet, és puhára főzzük. Ezután a levest levesszük a tűzről, és belekeverjük a tojássárgájával elhabart tejfölt, végül pedig kevés ecettel enyhén savanykásra ízesítjük.

Húsételek

Farsangi részeges csirke

hozzávalók: egy csirke, 8 dkg vaj, 3 dl fehérbor, 12 dkg füstölt szalonna, majoránna, őrölt bors és só

A megmosott csirkét kívül-belül megsózzuk, belsejét majoránnával, külső felületét borssal fűszerezzük. Az így előkészített csirkét magas falú tepsibe helyezzük, leöntjük olvasztott vajjal, továbbá aláöntjük a fehérbort. Sütőben, letakarva pároljuk, szükség szerint pótoljuk az elpárolgott bort. Amikor megpuhult, hajszálvékony szalonnaszeleteket borítunk rá, és ropogósra sütjük.

Boros pecsenye

hozzávalók: 50 dkg sertéscomb, 2 zsemle, 3 dl fehérbor, 10 dkg gomba, 10-10 dkg sárga- és fehérrépa, 5 dkg zeller, 1 tojás, 1 tojássárgája, 1 dl paradicsomlé, 1-2 evőkanál olaj, egy csokor petrezselyem, őrölt szegfűbors, őrölt fehér bors, só

A zsemléket a fehérborba áztatjuk, majd jól kinyomkodjuk, és összekeverjük a szeletekre vágott, olajban megpárolt gombával, a párolt zöldségekkel valamint az apróra vágott petrezselyemmel. Ezt követően az egészet ledaráljuk, keverőtálba helyezzük, hozzáadjuk a tojást, továbbá szegfűborssal, borssal, sóval ízesítjük, és összedolgozzuk. A húst négy nagy szeletre vágjuk fel, a szeleteket jól kiveregetjük, a tölteléket elosztjuk rajtuk, majd felgöngyöljük a szeleteket. Kevés forró olajban pirosra sütjük, hozzáöntjük a paradicsomlevet valamint a bort, és puhára pároljuk. Az így elkészített húst felszeleteljük, és párolt zöldségekkel tálaljuk.

Konyakos kacsasült

hozzávalók: egy pecsenyekacsa, egy fej vöröshagyma, 8 dkg császárszalonna, 5 dkg liszt, 2 dl vörösbor, 5 cl konyak, 12 dkg kacsamáj, 4 dkg vaj, 1 dl olaj, egy csokor petrezselyem, 2 babérlevél, kakukkfű, só

A kacsa aprólékát, a negyedekre vágott hagymát és a kockákra vágott császárszalonnát kevés olajban megpirítjuk. Meghintjük liszttel, ráöntjük a vörösbort, kevés vizet és a konyakot. Petrezselyemmel, babérlevéllel, kakukkfűvel, sóval ízesítjük, és 30-35 percig nem erős tűzön forraljuk, majd finom szűrőn keresztül leszűrjük. A kacsa máját kevés vajban megpirítjuk, majd áttörjük, és a leszűrt mártásba keverjük. Közben a kacsát sütőben ropogósra sütjük; amikor megsült, zsírját is a mártásba öntjük. Tálaláskor a kacsát feldaraboljuk, és a mártással leöntve, pirított burgonyával kínáljuk.

Tésztafélék, édességek

Sonkás kifli

hozzávalók: 20 dkg liszt, 10 dkg vaj, 2 tojássárgája, 1 tojás, 1 dl tejföl, 15 dkg sonka, 5 dkg vaj, pirospaprika, só

A lisztet a vajjal, a tojássárgájával, kevés tejföllel és sóval tésztává gyúrjuk. Vékonyra kinyújtjuk, és háromszögletű darabokra vágjuk. A sonkát ledaráljuk vagy apróra vagdaljuk, vajjal és pirospaprikával gyúrjuk össze. Az így nyert sonkás tölteléket a háromszögletű tésztácskákon elosztjuk, majd ezután a kis háromszögeket kifli formára feltekerjük, tojással megkenjük, és forró sütőben megsütjük.

Farsangi fánk

hozzávalók: 38 dkg liszt, 4 dkg élesztő, 6 tojássárgája, 7 dkg vaj, 8-9 evőkanál tej, 1 evőkanál cukor, 1 kávéskanál rum, negyed citrom reszelt héja, csipetnyi só, olaj, vaníliás cukor, barackíz

Az élesztőből a cukorral, kevés liszttel és négy evőkanál langyos tejjel kovászt készítünk. A tál közepére – amelyben a fánk készül – tesszük a kovászt, köréje a lisztet. Betakarjuk, és langyos helyre tesszük, amíg megkel. A tojássárgákat a sóval elkeverjük, és a liszthez öntjük, hozzáadjuk az olvasztott vajat valamint a maradék felforralt, kihűtött tejet. Addig verjük, amíg hólyagos nem lesz (ilyenkor már elválik a kanáltól), majd betakarva meleg helyen kelni hagyjuk. Végül lisztezett deszkára borítjuk, és ujjnyi vastagságúra nyújtjuk ki. Ezt követően letakarjuk, és hagyjuk tovább kelni, majd kiszaggatjuk, és forró olajban kisütjük (először fedő alatt, majd a megfordítás után már fedő nélkül). A fánkokról az olajat szalvéta segítségével leitatjuk, majd meghintjük vaníliás cukorral, és barackízzel kínáljuk.A Velencei karnevál

 A napilapok és utazási irodák hirdetéseiben megszaporodnak a Velencei Karnevál utazásokra szóló hirdetések, turisztikai programok. Igen, itt van a Karnevál idoszaka.
Az idén, 2003-ban két hétvégére koncentrálódnak az ünnepek: a február 22-23 és a március 1-2 közötti időszakra.
Európa sok helyén tartanak karneváli ünnepségeket, de méltán a Velencei Karnevál a leghíresebb ezek között.
Ennek megismerésére hívjuk meg olvasóinkat, hasznos jó tanáccsal és információkkal segítve.

Maga a Karnevál az olasz "Carne Vale" , érvényes a hús kifejezésbol származik és a húsvéti böjtök elotti evési és mulatozási kicsapongásokat és szabad mulatozást jelentette.
A régi szigorú vallásos hétköznapi életet ez a féktelen örömünnep váltotta fel január 6 Vízkereszt (Kiskarácsony) napjától Húshagyó keddig bezárólag.

Az eldugott falvakban, kevésbé mozgalmas kisvárosokban is nagy népünnepélyeket szerveztek a tél elsiratására és jelképesen végighurcolták a telet ábrázoló szalmabábukat a településen. A bábú elégetését nagy népünnepély, féktelen maskarás, álarcos télriogató farsangi menet kísért. Ez volt a falusi bálok, a párválasztások ideje is. A magyar nyelv FARSANG-nak hívja az ünnepeket, amely valószínűleg a német faseln (felseg, pajkoskodik, ünnepel), vagy a Fastnacht (farsangi éjszaka) szavakból származik.

 Az Adriai Köztársaság idejében minden tilalmat feloldottak a karneváli időszak idejére és az utcákat, tereket az álarcokba, álruhákba öltözött nép vette birtokába. A szalonokból, kávéházakból a hangos és féktelen mulatozás zaja szűrődött ki. Kötelező volt az álarc viselése, amelyet már akkor is papírmassé-ból készítettek és díszesen festettek, dekoráltak.
1980-ban, 200 év téli nyugalom után újították fel a Velencei Karnevált és a központi Szent Márk tér nyüzsgő, álarcos és fantáziadús látogató serege hömpölyög ma már a tereken és a szűk utcákon. Aki ellátogat ezeken a hétvégéken Velencébe, megismerheti ennek az elvarázsolt, romantikus város farsangi, nagyvilági szalonokat utánzó arculatát.

Események listája:

Február 22. szombat
 
16:00
 MEGNYITÓ és FELVONULÁS díszes ruhákba, maszkokban, zenekarokkal. Kiemelt fontosságú esemény! Mivel a téren tízezrek szoronganak, időben érdemes a legjobb helyeket a Szent Márk Bazilika külső erkélyén elfoglalni. Itt belépőt kell fizetni.
Helye:Szent Márk téren
 
17:30
 L'ARABA FENICE II. rendezvény, toast az új Karneválra, kötelezo a hagyományos velencei karneváli öltözet.
Helye:Gran caffé Lavéna
Belépodíj: € 80 /fo (kb.19.600 Ft)
 
18:30
 FESTA DEL GENTIL FORESTO
Helye:Szent Márk tér szabadtéri koncert, zene, karneváli show kb. 23:00-ig
 
19:00
 GONDOLÁZÁS és VACSORA "Da Bruno" étteremben!
Kareváli öltözék kötelező! Ár: € 120
 
20:30
 PERLE di ORIENTE BÁL
helye: Hotel Europa e Regina luxusszálloda!
Kötelező a korhű karneváli ruha és álarc! Ára: € 350
 
21:00
 A SERENISSIMA BÁLJA
kötelezo a korhű velencei karneváli ruhák és álarc viselése
Belépő: € 250 (kb.61.300 Ft)
 
20:30
 CASANOVA BÁLJA
helye: Palazzo Nani Bernardo
Itt is kötelezo a korhű velencei karneváli ruhák viselése
Belépő: € 300 (kb.73.500 Ft)
 
Február 23. vasárnap
 
12:00
 IL VOLO DELL’ ANGELO
Az angyal röpte…kiemelt fontosságú esemény, amely Olaszországból is tízezreket fog a térre vonzani. Valószínűleg az idén is a Campanile harangtoronyból eresztik alá ezt a bábút, amelynek testéből színes konfetti-eső borítja majd be a nézőket.
Helye:Szent Márk téren

DÍSZEBÉDEK a luxus szállók éttermeiben. Így a "La Colombina" Sunday Lunch a Hotel Danieli korhű luxusszállodában
( Ára: € 120)
 

 Este BAROKK ZENEKONCERTEK, VIVALDI ZENÉJE a színházakban, egyes templomokban és rendezvény helyszíneken.
 

A hét közben február 27.-én nagy Bálokat hirdetnek:
Így a BALLO TIEPOLO 20:30-kor a Palazzo Pisani-Moretta-ban ára: € 380, és a SISSI Császárné emlékére megrendezendő bálban a Palazzo Cá Zanardi-ban 21:00 kor , bécsi waltzer, beöltözött Sissi szépség emeli az ünnep fényét. Ára: € 250

A következő hétvégén
Március 1.-én és 2.-án az előzetes programfelsorolás főleg rendezvényeket, koncerteket, díszvacsorákat és bálokat sorol fel, de a hullámzó tömegben rengeteg különleges ruhát, maszkos párt lehet fotózni.

Barokk zene koncert és coctail € 60,
20:30-kor a BALLO del DOGE nagybál a Palazzo Pisani-ban a kiemelten pruccos jet-set vendégeknek, az ár fel sincs tüntetve,
21:00-kor SERATA BIZANTINA a Palazzo Cá Zanardi-ban € 250,
21:00-kor a VENEZIA ROMANTICA bál és díszvacsora a híres Hotel Danieli szállodában, ahol nagy uralkodók, európai írók, híres személységek is megfordultak és az egyik James Bond 007 filmet is forgatták. Az ár is királyoknak való: € 380 ( kb. 92.000 Ft/fő), akit komolyan érdekel, hasonló összeget kalkuláljon a korhű velencei ruhák kölcsönzésére is.

Akik a fenti fizetős rendezvényekre helyet akarnak foglalni, azt még itthon tegyék meg, mert sok bálnál kitették a MEGTELT táblát.

Ezek az árak a mindennapi olasz embereket is elborzasztják és ők is az utcákon sodródnak a nagy tömegben, megállnak egy-egy szép vonuló kosztümös alak lefényképezésére és este az aznapi arc-festők szép motívumait próbálják átmenteni egy éjszakai párna-beállítással, kevés sikerrel.

Egy idegenvezeto tanácsai:

Már évtizedek óta kísérek magyar turistákat Velencébe, a Karnevál idején is, ezért sok hasznos tanáccsal próbálom ellátni a NagyUtazás honlap olvasóit:

Fotózás:
A Velencei Karnevál egy életre szóló élményt tud adni, már csak azért is, mert az enyhébb időben, amely ez évben talán megörvendezteti a látogatókat, még többen lesznek az utcákon.
Megcsodálhatjuk a korhű csodás öltözékeket, kincset érő álarcokat és különleges fejdíszeket, de a barokkos ruhák és hangulat mellett a vidám és bohém olasz emberek is kitesznek magukért az otthon fabrikált, vagy vett kosztümökkel.
· Készüljenek fel már otthon kellő film, kiegészítő elemek betankolásával, hogy az ilyenkor megemelkedett árak ne vehessék el a sok szép fotó elkészítését.

Közlekedés:
Velencében a karneváli hétvégeken emberek tízezrei közlekednének, inkább hömpölyögnek a szűk utcákon, tereken, hidakon, hogy aztán a Szent Márk térre érve még többen legyenek.

Az utazó, ha vonattal jön, akkor a Főpályaudvarról (Stazione, Ferrovia jelzéssel) gyalog érdemes balkéz felé nekiindulni a Lista di Spagna főutcán, amely kezdetben szélesen, majd egyre keskenyedve vezeti az embereket a Rialto, majd a Szent Márk tér felé (kb. 45 perc).

Aki autóval érkezik, A határ Tarvisio és Venezia között 220 km autópályát fog használni, ennek díja: € 10.10. A Venezia irányt kövesse és számoljon azzal, hogy a parkolóházak a Róma téren (Piazzale di Róma) már biztosan dugig lesznek és egy napos parkolás belekerül vagy napi € 50-ba. A nagy parkoló szigeten, a Tronchetto-n, a Róma tér előtt lekanyarodva jobbra lesznek valamivel olcsóbb a parkolás lehetőségek, de óriási a zsúfoltság és esetleg órákba telhet onnan a sok autó és busz közül kiállni a fárasztó nap végén és Mestre felé kiaraszolni. Ezért az autósoknak is a Jesolo-Punta Sabbioni utat javasolom, főleg, ha Jesolo-ban foglaltak, vagy keresnek szállást.
· Javaslom az autót Mestre-ben, a szárazföldön hagyni egy csendes utcában, lehetőleg a pályaudvar környékén és vonattal, vagy a helyi sárga buszokkal 10-15 perc alatt bemenni Velencébe. A buszok a Róma térig mehetnek, onnan gyalog, vagy a Canal Grande-n vízibusszal lehet a Szent Márk térre bejutni.

Azok, akik busszal, csoporttal érkeznek, nyilván a programszervező döntéseire vannak utalva.
De gondolják meg, hogy ezen a Tronchetto parkoló szigeten néha 600-800 autóbusz is parkol és órákba tarthat, amíg az elkésett utasok megtalálják az autóbuszt, aztán ennek a busznak ki kell araszolni a parkolóból. Szinte mindenki koraeste megy el és tavaly megtörtént, hogy egyes buszok 3-4 óra alatt !! tudtak csak kiállni.
* Javaslom, hogy ne menjenek be Mestre/Venezia irányába, hanem vagy 20 km-rel előbb, Jesolo felé hagyják el az autostrada-t és követve a Punta Sabbioni- jelzést, a kikötőnél parkoljanak le, itt jó busz és autóparkolók vannak (a parkolási díj kb. € 10) és az utasok itt szálljanak hajóra, majd a 40 perces kellemes hajóút után közvetlenül a Szent Mark térre futnak be ( Piazza San Marco). A hajók 20 percenként indulnak és emeletes, tágas, nagy kapacitású hajók ezek. Árak, mint a vízibusznál.

A vonattal érkezőknek nem lesznek parkolási gondjaik, ők közvetlenül a S.Lucia állomásra futnak be és szinte a Canal Grande-ba landolnak. Ahova megérkeznek, a környéken, balra haladva a Lista di Spagna-n, sok 2-3 csillagos szállodát, belső csendesebb és olcsóbb panziót találhatnak.

Repülővel is lehet már Budapestről közvetlen járattal megérkezni. A San Marco repülőtérről vizibusz viszi Velencébe az utasokat (Linea Blu), menetjegy € 10 és 20 percenként közlekednek.

Velence igazán a gyalogosok városa, de felejthetetlen látvány a Canal Grande (a Nagykörút itteni vízi megfelelője) forgalma, a nyüzsgő csónakok, vízibuszok és egyéb vízi járművek forgalma a csodás palotákkal díszített csatornán. Ezeket a megszámozott vízibuszokat Vaporetto-nak hívják és biztosan nagyon zsúfoltak is lesznek a karnevál alatt. Arra is gondoljanak, hogy a vízi karnevál alatt a vízi közlekedés egy része le lesz zárva, így aki egy találkozóra akar visszajutni, nem lesz könnyű.

Az idei vízibusz (Vaporetto) árak:

Egyszeri menet: € 3.10 (solo andata olaszul)
Menettérti jegy: € 5.20 (andata e ritorno)
Napi jegy: € 9.33 (biglietto giornaliero )

A napijeggyel korlátlanul lehet utazni nemcsak a parkolóhely felé, de a szigetek, így Murano és Burano szigetekre is. (lásd később)
Családoknak, diák-és nyugdíjas csoportoknak (65 év fölöttiek) külön kedvezmények vannak.
Érdemes megnézni a helyi tömegközlekedési vállalat, az ACTV honlapját (többnyelvű): www.actv.it
Ugyanakkor az utolsó vízibuszok néha már annyira teli vannak, hogy meg sem állnak egyes kikötőknél, ekkor marad a kényszerű gyalogolás. Kellemes program végigmenni a lassú, mindenhol kikötő 1-es járattal, kb. 50 perc alatt megy végig a Canal Grandén és a pályaudvar, a Róma tér az utolsó megállók. Vasárnap nagy a zsúfoltság, mert sok olasz család is eljön a híres karneválra.

Gondolni kell arra is, hogy akik bennmaradnak késő estig a Szent Márk téren, választhatják a későestig tartó bulizást, de ha elmennek az utolsó hajók (Jesolo felé kb. 0:45-kor), a velencei macskákkal kell eltölteni egy padon (ezt sem könnyű találni) az éjszakát, így fontos felírni az utolsó hajó visszaindulási idejét. Jesolo-ban a hajókhoz csatlakozó buszok is vannak.

A közlekedéshez hozzá kell kalkulálni, hogy a városban óriási a tömeg (gondoljuk arra, hogy a budapesti tűzijátékra a Duna parton mennyien várakoztak, itt még többen lesznek…), így többszörös időt kell kalkulálni a helyszínek elérésére és a rendezvényeken megfelelő hely elfoglalásához.

Aki belefárad majd az egész napos tömegbe, a lökdösődésbe, padokról, parkokról ne is álmodozzon, mert alig vannak. Igazán megpihenni egy csöndesebb és eldugott templomban lehet. A presszók (ott Bar-nak hívják) és éttermek zsúfoltak és persze a kiemelt időszak szerint az árak is rekordokat döntögetnek.
Toilette lehetőség található, a városi önkormányzat WC-ket üzemeltet, és mozgó egységeket is felállítanak. A Toilette, vagy WC jelzést kell követni. A használatért természetesen fizetni kell, ára kb 1 €.

Ha már igazán elfáradtak, érdemes levágni a főutakról egy kis sikátorban és a belső kis tereken nyugalmas az élet (a velenceiek is ide menekülnek) és egy nehezen megtalált padon életet lehet lehelni a fáradt lábakba. Itt nyugodtan előkerülhetnek a hátizsákból a szendvicsek és valami ital, az olasz családok is így tesznek és a karnevál alatt elkerülik a drága és zsúfolt presszókat.

Szállodák:
Velencében már régóta kitették a completo… minden megtelt táblát. Érdemes inkább itthon az utazási irodáknál szállást foglalni, vagy a Velence környéki településeket átfésülni. Jesolo-ban a tengerparton rengetek szálloda és panzió kinyit.
Ezek a szállodák a nyári nagy melegre épültek és számolva a helyi törvényekkel és az Észak-olaszországi smog veszéllyel, a fűtésük nem az itthoni megszokott hőmérsékletre melegíti fel a szobákat és a napi 10 óra fűtési időt szakaszosan használják fel. Jesolo, Chioggia sok száz kis panziója várja ilyenkor is a vendégeket.

Programok:
Ha kisebb társaságok csoportok állnak össze, vagy az utazási iroda "idegenvezetést" is beír a programjába, nagyon figyeljenek oda, hogy magyar idegenvezető külföldön nem végezhet idegenvezetői munkát, csak amolyan néma sétaként viheti el ide-oda a csoportját. Nagyon szigorú törvények és szankciók vannak a feketén dolgozó (abusivo) idegenvezetők ellen és óriási pénzbüntetés, kitiltás és az európai közösség területén is alkalmazható retorziók várhatnak az fülön csípett prókátorokra.

Egy kis programajánlat a „csendesebb vizekre” evezők részére:
Fontos alapszabály: térképet csak nagyvonalakban kövessük és sűrűn nézzünk fel a házak sarkainál felfestett irányjelző táblákra.

1. séta: Gyalog átsétálni az Accademia hídon a Canal Grande fölött és a Dorsoduro sziget csendes szép kerülete jó kis pihenés lehet. A Santa Maria della Salute, a Dogana (Vámház) körbesétálása után kiérhetünk a szélesebb csatorna felé és a Chiesa dei Gesuiti templom is érdekes program lehet.
2. séta: A Rialto híd és a környező piac nagy látványosság. Tegyenek egy kis kitérőt és nézzék meg a nyüzsgő tengeri halpiacot, a számunkra ismeretlen zöldségeket is áruló piacot. Aki ekonómikus gondolázásra vágyik, a halpiac mögött átkelhet a helyiekkel egy gondolán. Állva teszik meg az utasok a rövid utat, csak € 1.55-be kerül és a Canal Grande nyüzsgő hajós forgalmába csöppenünk. Innen lehet a 3. sz. sétát folytatni, vagy a Rialto tér, pályaudvar, a Ghetto felé elsétálni. Aki a Frari felé megy, azaz nem kel át a gondolával, eléggé zegzugos úton lehet eljutni a Campo San Paolo után a Frari nagytemplomhoz. A szűk utcákon idáig nagy a tömeg, de később a környék már csendesebb és az eldugott csatornák között sétálva fel lehet még fedezni a régi gondola készítő és javító műhelyeket is. A Frari templomban belépőt kell fizetni, de a monumentális templom, a síremlékek, a híres Tiziano "Madonna mennybemenetele" c. kép megéri a fáradságot. De a festészet kedvelői ne hagyják ki az Accademia Képtárat sem.
3. séta: La Giudecca, a Ghetto környéke: itt alakult ki a világon először a zsidó lakosság elkerített lakrésze a XIV. sz-ban. Ma 5 kis zsinagóga működik, Scuola-nak hívják és szombat kivételével gyalogos túrákat is szerveznek a belső imahelyek megtekintésére.
4. séta: Riva degli Schiavoni: bár itt is nagy a tömeg, de nem olyan hektikus, mint a Szent Márk téren, vagy a Sóhajok Hídjára rátekintő hídon, ahol néha félórás helybenjárás után lehet csak átsodródni. A Hotel Danieli luxusszálló után az Európa hotel előtt padok is találhatók. A Chiesa della Pietá templom és a volt Ospedale (kórház) ma a zenei élet központjai: felcsendülnek Monteverdi és A.Vivaldi zenéi, ki lehet fogni egy szép délutáni koncertet.
Innen érdemes elsétálni az Arsenale (volt Fegyverraktár és hadihajó kikötő) felé. Itt készülődnek a hajós felvonulás bárkái és szép tágas terek találhatók. A közeli San Zaccaria templomot is érdemes felkeresni.
5. séta: A San Marco tér mögött felfedező sétára indulhatunk. Keressék meg az eldugott Palazzo del Bovolo-t jellegzetes csigalépcsős kialakításával.
Ezen a környéken található a Santi Giovanni e Paolo gótikus monumentális nagytemplom. Velencei Pantheon-nak is nevezik a sok híres dózse síremléke miatt.
A templom előtti téren áll a híres Colleoni hadvezér lovas
szobra.
6. séta: Innen érdemes átkelni egy vízibusszal a közeli Murano szigetre és megnézni az üvegművesek műhelyeit, ahol a csoportok részére bemutatókat tartanak. Akik egyedül vannak, nyugodtam odasodródhatnak egy csoport mellé.
7. séta: Innen tovább lehet menni egy másik vízibusszal Burano szigetére. A hangulatos kis település színes házaival, csipkeverő műhelyeivel és boltjaival sok szép látnivalót és fotótémát kínál. A csendesebb utcák, az igazi helyi lakosok életébe való bepillantás és az olcsóbb éttermi árak miatt feltétlenül javasolt!

Aki ezeket a kiegészítő kirándulásokat is betervezi, javaslom, hogy a vízibuszra-hajóra érvényes napi jegyet vegyen (ára: 9,33 €) és akkor az oda-vissza hajóközlekedése is biztosított Jesolo-Punta Sabbione-ra vissza.