A farsang Magyarorsz�gon v�zkeresztt�l (janu�r 6.) a h�sv�t vas�rnapot megel�z� 40 napos b�jt kezdet�ig tart, azaz h�shagy�keddig vagy hamvaz�szerd�ig. Utols� h�rom napja "a farsang farka a f�kevesztett �r�m �s mulatoz�s ideje volt. Ez vid�m, tavaszel�z� �nneps�g, majd a nagyb�jttel �r v�get.
 
Haz�nkban - els�sorban n�met hat�s eredm�nyek�nt - a k�z�pkorra tehet� a sz�nes �nnepl�s szok�sa, amely az ut�bbi �vekben mintha egyre er�sebb lenne. A magyar farsang kifejez�s a h�shagy�kedd, farsang �jszak�ja jelent�s� n�met Fastnacht sz�-b�l sz�rmazik. A farsang zajos mulats�gait egy �si hiedelem h�vta �letre. R�gen azt hitt�k, hogy a t�l utols� napjaiban - amikor r�videk a nappalok �s hossz�ak az �jszak�k - a Nap elgyeng�l �s a gonosz szellemek �Elfeledett hagyom�nyok

 
A farsang v�zkereszt napj�t�l, azaz janu�r 6-�t�l hamvaz�szerd�ig, vagyis a h�sv�t el�tt 40. napig tart. �gy lehet kilenc, de el�fordulhat n�gyhetes farsang is. Magyarorsz�gon mostans�g szinte egy�ltal�n nem gyakorolj�k a t�ltemet� hagyom�nyokat – nem �gy Erd�lyben, vagy Eur�pa m�s pontjain.

Gondoljunk csak a velencei vagy a br�sszeli karnev�lra! A mediterr�n ter�leteken kerekekre szerelt haj�t h�znak v�gig a v�roson, mellyel a haj�z�si id�ny kezdet�t k�sz�ntik. A r�gi g�r�g�kt�l ered� szimb�lum term�kenys�gvar�zsl�sk�nt is �rtelmezhet�: Dion�szosz, a bor istene �l a haj�n, mint a b�s�g, az �jra �led� term�szet megtestes�t�je.

Gazdag term�s �s gyermek�ld�s
A term�szeti n�pek a gazdag term�s �s a b�s�ges gyermek�ld�st el�seg�tend� k�l�nb�z� praktik�khoz folyamodtak az �vnek ebben a szak�ban. F�ldr�sz�nk�n szinte mindenhol d�vott az ekeh�z�s valamilyen r�tusa: a bar�zd�ba vetett mag a term�kenys�g szimb�luma volt. A kereszt�nys�g megszil�rdul�s�t k�vet�sen a szertart�sok elvesz�tett�k m�ly mitol�giai jelent�s�g�ket, j�t�kk� szel�d�ltek. Az ek�b�l n�hol tusk� lett, amit a leg�nyek a p�rt�ban maradt l�nyok el�tt h�ztak el. “�gy j�r, aki kimarad a farsangb�l!” – kiab�lt�k. Az ifjak egy�bk�nt ezt az id�szakot tartott�k a legkit�n�bb alkalomnak az ismerked�sre, a h�zass�gk�t�sre.

Igazi farsangi mulats�g elk�pzelhetetlen jelmez n�lk�l. A n�k sz�vesen b�jnak f�rfimaskar�ba, a f�rfiak pedig n�ibe. B�r a 16. sz�zadban m�g feljelentett�k azt a papot, aki szak�csn�je ruh�j�ban jelent meg egy mulats�gon. A t�ltemet�k h�shagy� kedden bekormozott arccal vagy szam�r-, kecske-, �s medveb�rbe b�jva, t�ncolva �s �nekelve j�rt�k a falut: szalonna, kolb�sz �s toj�s volt jutalmuk. A mulats�g v�g�n pedig a farsangot – �s a telet – jelk�pez� szalmab�but v�zbe dobt�k vagy el�gett�k a l�nyok, akik jutalmul – a hagyom�ny szerint – a k�vetkez� �vben f�rjhez mentek.

F�ktelen mulats�g
A farsangot a k�z�pkor �ta �nneplik Magyarorsz�gon. Hagyom�nya val�sz�n�leg n�met f�ldr�l �rkezett hozz�nk. Erre utal, hogy a latinos-olaszos “karnev�l” helyett mi ink�bb a n�met (Fasching) eredet� elnevez�st haszn�ljuk. Ezekben a hetekben a telet b�cs�ztatjuk �s a tavaszt k�sz�ntj�k. A f�ldi �let �r�meinek h�dolunk v�zkeresztt�l eg�szen a nagyb�jt�t megel�z� h�shagy� keddig, de legink�bb a “farsang fark�nak” nevezett utols� h�rom napon, amely legink�bb a f�ktelen mulats�g ideje.

Az �rd�g �nnepe
A papok sok�ig az �rd�g �nnep�nek tartott�k a farsangol�st, amikor “a f�ktelen emberi indulatok elszabadulnak �s mindenki vil�gi �nekekkel, t�nccal mulat”. Ezeken az �sszej�veteleken b�ven akadt alkalom a n�pi humor, a sz�nj�tsz�s kibontakoz�s�ra: a 16. sz�zadban sz�letett magyar dr�ma gy�kerei a farsangi kom�di�z�sban rejlenek. Az egyh�zi t�rt�net�r�, Temesv�ri Pelb�rt szerint h�shagy� kedden, a nagyb�jt el�tti utols� h�sev� napon az emberek “ isten�knek v�lasztj�k az �rd�g�t, akit �larcos mulats�ggal �s fajtalan �nekekkel dics��tenek. Az eg�sz esztend�ben nincs m�g egy ilyen nap, mikor az �rd�g ennyi embert elragad �s a b�n ig�j�val saj�t rabszolgas�g�ba hajt, mint �ppen ezekben a napokban, amikor az emberek eszem-iszommal, t�nccal �s fajtalans�ggal t�ltik idej�ket.” Az egyh�z nem annyira vil�gi voltuk, mint ink�bb kultikus-m�gikus jelleg�k miatt �t�lte el a farsang idej�n j�rt “�rd�gi t�ncokat”. A d�mon �ltal elragadott vagy m�s m�don megb�ntetett t�ncol�k esete rendk�v�l gyakori az eur�pai mondakincsben.

Kir�lyi mulats�gok
A kir�lyi udvarban, p�ld�ul M�ty�s uralkod�sa idej�n els�sorban az it�liai mint�kat k�vett�k. Nem v�letlen�l. Velenc�ben p�ld�ul m�r a 13. sz�zad v�g�n hivatalos �nnepp� nyilv�n�tott�k h�shagy� keddet, melyet maszkos felvonul�ssal �s k�l�nb�z� j�t�kokkal tettek eml�kezetess�. Az it�liai �larcok igazi m�v�szi alkot�sok voltak. K�sz�t�ik k�l�n c�hbe t�m�r�ltek. Remekeik – nemesi aj�nd�kk�nt – gyakran k�lf�ldi udvarokba ker�ltek. R�nk maradt p�ld�ul Eleon�ra ferrarai hercegn� levele, melyben megb�zza fi�t, hogy a k�ld�tt – szak�llas �s spanyol m�dra borotv�lt fejeket, �reg �s fiatal l�nyokat, fi�kat �br�zol� – maszkokat aj�nd�kozza M�ty�s kir�lynak. Az udvarban akkoriban boh�cnak �lt�z�tt lovasok sz�rakoztatt�k t�rsas�got, kardt�ncot �s m�s harci j�t�kokat mutatva be.

Lovagok abroncsban
A kir�lyi udvar l�tv�nyos lovagi torn�i mellett a v�rosokban is rendeztek m�k�s harci j�t�kokat. Ilyenkor “a lovagok sisak �s pajzs helyett homlokt�l �vig egybek�t�tt vasabroncsokkal voltak bor�tva, v�nkos v�dte hasukat a sz�r�sok ellen, �s hossz� r�d v�g�hez er�s�tett konyhak�s k�pezte a l�ndzs�t.” A bajv�v�st mindny�jan �p b�rrel meg�szt�k, m�g ha a v�g�re kicsit sz�d�ltek is a b�tor (�s becs�pett) vit�zek.

A bor �s a v�z harca
A tr�f�s k�zdelem – melyet Erd�lyben a legut�bbi id�kig szalmab�bokkal is elj�tszottak – a 16. sz�zadban jelent meg n�lunk. Mi sem mutatja jobban, mennyire szeretj�k a hasunkat, mint hogy a “harc” n�lunk szinte kiz�r�lag a konyha k�r�l, azaz a b�jti �s a farsangi �telek k�z�tt zajlott. Az italokr�l sem felejtkezt�nk meg: Bacchus, azaz a Bor (Farsang) �s Neptunus, vagyis a V�z (B�jt) vet�lked�s�b�l rendszerint a hegy leve ker�lt ki gy�ztesen. letre kelnek.

Jelmezben:
Eleinte az�rt �lt�ztek az emberek ijeszt� jelmezekbe, hogy el�zz�k a hal�lt, a gonosz er�ket �s a hideget. A r�gi hiedelmek ugyan ma m�r csak �rdekess�gek, de az �nnepek hars�nys�ga �s a jelmezvisel�s szok�sa fennmaradt. Az �nnep arra is j� alkalom, hogy az egyes t�jegys�geken ut�nan�zzenek a helyi farsangi n�pszok�soknak. Sok helyen ilyenkor a p�rt�ban maradt l�nyokkal tusk�t h�zatnak, a fiatalok kakast �tnek.
A bus�j�r�s kiv�telnek sz�m�t, mert azt soha nem felejtett�k el, �s id�n is sok l�togat�t v�rnak az egyed�l�ll� felvonul�sra. Az emberek t�bbs�ge azonban a m�vel�d�si h�zak �s a sz�rakoz�helyek �ltal szervezett b�lokon �nnepel manaps�g. A mulats�gokon az elbujdosott t�l helyett jobb h�j�n egym�st ijesztgethetik a r�sztvev�k.Fl�rt – farsang
 

 
 Farsang idej�n – hogy ne sirass�k a l�nyok itthon marad�suk, ahogy a n�ta mondja - h�d�t�bbn�l h�d�t�bb holmikba �lt�z�nk, hogy a m�sik nem k�pvisel�it elb�v�lj�k. Az est�lyi ruh�k k�z�tt nem t�lzottan k�nny� eligazodni. Mit mond az etikett? Milyen esem�nyre milyen ruh�t v�lasszunk? Mi �ll j�l az alkatunkhoz? Farsangi k�rk�p�nkben ezekre a k�rd�sekre kapunk v�laszt.

Est�lyen – est�lyiben
Az est�lyi ruha – lehet kicsi- �s nagyest�lyi- a m�dosabb fogad�sok �lt�z�ke. Hossza �ltal�ban f�ldig �r�, vagy a bok�t eltakar� hossz�s�g�. A klasszikus trad�ci� szerint az est�lyi ruha fekete, az els� b�loz� sz�zl�nyok k�z�tt pedig a feh�r. Mostan�ban azonban a barackvir�g sz�nt�l a s�t�tk�ken, s�t�tz�ld�n �t a t�zpirosig szinte b�rmilyen sz�n� est�lyit v�laszthatunk. Ezekben a ruh�kban nem illend� fl�rt�lni, s�t est�lyre k�s�r� n�lk�l �rkezni sem. M�gis illetlens�g az est�lyen csak a p�runkkal besz�lgetni, illend� „vegy�lni” a t�rsas�gban. Nem illik �zleti t�m�kr�l besz�lni �s n�vjegyet sem cser�l itt az ember, csup�n �szben tartja, hogy kinek ki mutatta be. Az est�lyeken a legszigor�bb protokoll van �letben, tilos az asztaln�l szalonk�ptelen t�m�kr�l csevegni, �s m�rs�kelten szabad alkoholt fogyasztani.

Mulats�gok – kokt�lpartyk
A kokt�lpartyk viselete a r�videbb, �m eleg�ns anyagb�l k�sz�lt kokt�lruha. A mulats�gok �s v�llalati �sszej�vetelek alkalmas viselete is ez. A munkahelyi elegancia – �lt�ny �s a koszt�m – ide t�ls�gosan hivatalosak. Ezek a helyek �ppen az�rt l�tes�ltek, hogy ismerkedhess�nk. Az �zleti t�m�kr�l val� felsz�nes fecseg�s itt megengedett, �s illend� is. A kokt�lok a k�nny� kikapcsol�d�st jelentik a sz�munkra, de ler�szegedni term�szetesen itt is illetlen dolog. A kokt�lruh�k var�zslatos fazonv�laszt�ka, hossz �s dekolt�zs kavalk�dja pedig fantsztikus terepe lehet a cs�b�t�snak. Az ilyen helyekre b�tran lehet k�s�ret n�lk�l is �rkezni, ak�r t�rsas�ggal el�re egyeztetni.

Farsangi buli
A legizgalmasabbak a feln�tt jelmezes, vagy �larcos �sszej�vetelek. Itt nem az a fontos, hogy ki milyen eleg�ns, hanem az, hogy kinek van a legfant�ziad�sabb jelmeze. Az �larcok tard�ci�ja a nevetlens�g �s a „mindent szabad” lehet�s�geinek kihaszn�l�s�t vet�ti el�nk. Itt most �reg a fiatallal, szeg�ny a gazdaggal keveredhet, hiszen a farsangon megsz�nnek a k�l�nbs�gek �s J�kedv nagy�r veszi �t a hatalmat a lelkek felett.

N�h�ny tipp az idei szezon h�zibulijaihoz �s bar�ti �sszej�vetelihez:
Pizsi –buli
Minden r�sztvev� pizsam�ban/h�l�ingben kell r�szt vegyen. (A helysz�nen is �t lehet �lt�zni!) Csak az vehet r�szt, aki v�llalja a megm�rettet�st. Kiv�l� program �tlet az �jf�li p�rnacsata, amit a magunkkal hozott kisp�rn�kkal fi�k l�nyok ellen ford�thatnak, �s a p�rnadob�l�s hev�ben a v�g�n mindenki leborul a f�ld�n �sszeh�nyt kisp�rn�kra, jobb alkalmat keresni sem kell az ismerked�sre.

Korh� buli
A l�nyeg, hogy mindenki egy adott korszaknak megfelel� ruh�ban �rkezzen. Lehet az a barokk, a renesz�nsz, vagy ak�r a 70-es �vek. Az �gyes szervez�k ilyenkor annak a korszaknak a zen�ir�l is gondoskodnak. A j�t�kok itt is a korhoz igazodnak, a z�logosdi, vagy a 70-es �vekben divatos „�vegp�rget�s” (szolidabb v�ltozatai is ismertek, z�logos form�ban) ugyancsak csod�s t�ptalaj a fl�rt�kh�z.

Proli-buli
A szocializmus �veit id�zi. Itt mindenki a munk�soszt�ly diszkr�t b�j�t �lti mag�ra. Lesznek – ak�rcsak egy r�gi �z� �vod�s b�lon – szak�csok aut�szerel�k, �lmunk�sok, de a szemf�lesebbek maszeknak, vagy h�zmesternek, esetleg HTB (gyk: H�ztart�sbeli) –nek �lt�znek majd. Egy ilyen bulin a s�r �s a virsli mell� bizony mozgalmi n�t�k illenek, �s rogy�sig rophatj�k az elvt�rsak �s az elvt�rsn�k. Lehet�leg a j�t�kok k�z�l az orosz rulettet felejts�k ki. �me, az igazi farsangi f�nk receptje

Hozz�val�k: 50 dkg liszt, 3 db toj�ss�rg�ja, 10 dkg vaj, 1,5 dl tej, 2 dkg �leszt�, 5 dkg kriszt�lycukor, 4 dl olaj, 3 dkg porcukor, 30 dkg lekv�r, csipet s�.

A tejet meglangyos�tjuk, feloldjuk benne a kriszt�lycukrot �s az elmorzsolt �leszt�t. N�h�ny percig szobah�m�rs�kleten pihentetj�k. Ut�na kev�s lisztet tesz�nk hozz� (ez a kov�sz), �s a toj�ss�rg�j�t hagyjuk kiss� felhabosodni. A t�bbi lisztet el�meleg�tj�k, majd a k�zep�be f�szket k�pz�nk.
Lassan hozz�adjuk a felfuttatott �leszt�t �gy, hogy el�sz�r a toj�ss�rg�j�val keveredjen el, majd fokozatosan nagyobb �vben, kevergetve beledolgozzuk a lisztet. Ha a t�szta egynem�v� v�lt, hozz�adjuk a s�t �s az olvasztott vajat. Er�teljes mozdulatokkal dagasztjuk, szinte pump�ljuk a kez�nkkel. (Dagaszt�sra alkalmas robotg�pben lass� fordulaton k�sz�thetj�k.) A t�szt�t addig dagasszuk, m�g elv�lik az ed�ny fal�t�l, �s h�lyagosodni nem kezd. Letakarjuk, �s szobah�m�rs�kleten 30-40 percig kelesztj�k. Huzatmentes hely biztos�t�s�val �s a letakar�ssal kedvez� �letefelt�teleket biztos�tunk a keleszt�gomb�k elszaporod�s�nak, mi�ltal a t�szt�nk laza, k�nny� lesz. Ha megkelt, meglisztezett gy�r�deszk�ra bor�tjuk �s �vatosan kb. 3-4 cm vastags�g�ra kih�zzuk. Lisztbe m�rtott pog�csaszaggat�val kiszaggatjuk, majd letakarva ism�t 10 percig kelni hagyjuk. Vigy�zzunk: a kiszaggatott f�nk oldals� perem�t ne lisztezz�k �ssze, s�t, kez�nkkel se �rints�k!
M�ly serpeny�ben vagy lapos l�bosban felhev�tj�k az olajat, �gyelve, hogy se t�ls�gosan forr�, se t�l hideg ne legyen (a h�m�rs�klet kb. 170 fokos). A f�nkokat �vatosan forgatva a kez�nkben, ujjunkkal egyik oldalukon k�z�pig benyomjuk, majd ezzel lefel� ford�tva helyezz�k az olajba. Mindk�t oldalon aranybarn�ra s�tj�k, lecsurgatjuk. Porcukorral meghintve, kikevert lekv�rral t�laljuk.Farsang, farsangi �telek

A v�zkeresztt�l hamvaz�szerd�ig tart� id�szak a vigadoz�s, mulatoz�s, ev�s-iv�s, b�loz�s, karnev�loz�s ideje, amit viszont majd b�jt k�vet. Alig l�pt�nk �t az �j esztend�be, janu�r 6-�n (azaz v�zkereszt vagy h�romkir�lyok napj�n) m�ris kezdet�t veszi a lakom�z�s, sz�rakoz�s m�sf�l-k�th�napos id�szaka: egym�st �rik a k�l�nf�le b�lok, mulats�gok; a farsangi mulats�goknak majd csak a h�sv�t el�tti negyvenedik napot, vagyis a h�shagy�keddet k�vet� hamvaz�szerda vet v�get.

A kar�csonyi �nnepk�r ut�n tal�n �ppen a farsanghoz kapcsol�dik a leggazdagabb szok�shagyom�ny. Ennek legjellegzetesebb esem�nyei az �larcos, jelmezes b�lok, t�ncos mulats�gok. Eredet�t tekintve a farsang sz�mos �si hagyom�nnyal, valamint n�pszok�ssal van kapcsolatban; egyes elemeiben m�g a pog�ny t�ltemet�, tavaszv�r� �s term�kenys�gi �nnepek r�tusai ismerhet�k fel.
A farsang igazi haz�ja It�lia, ahol szok�sa a r�mai kor szaturn�li�ira ny�lik vissza. Az �kori R�m�ban ugyanis Szaturnusz isten tisztelet�re h�tnapos �r�m�nnepet tartottak, �s k�s�bb ez a f�kevesztett mulats�gokb�l �ll� �nneps�g v�lt n�pszer�v� �s kezdett terjedni eg�sz Eur�p�ban.
Magyarorsz�gon a k�z�pkorban, f�k�nt n�met mint�ra terjedt el a farsang meg�nnepl�s�nek szok�sa. Igen v�ltozatos �s soksz�n�, gazdag, r�szben vall�sos jelleg� n�phagyom�ny kapcsol�dott hozz�: �larcos �s jelmezes alakoskod�sok (mint pl. a moh�csi d�lszl�vok bus�j�r�sa), dramatikus j�t�kok, b�li mulats�gok, term�kenys�gi var�zsl�sok k�t�dtek �nnepi id�szak�hoz.

A farsangi mulats�gokat gazdagon ter�tett asztalok jellemzik: sok a k�l�nf�le h�sukb�l k�sz�tett leves �s s�lt, sok az �dess�g; a k�vetkez�kben jellegzetes farsangi �telek receptjeib�l adunk n�mi �zel�t�t.

Levesek

Gomb�s korhelyleves

hozz�val�k: 25 dkg f�st�lt h�s, 10 dkg f�st�lt kolb�sz, 40 dkg savany� k�poszta, 10 dkg gomba, egy fej v�r�shagyma, egy csokor petrezselyem, 4 dkg liszt, 2 dl tejf�l, 2-3 ev�kan�l olaj, �r�lt bors, pirospaprika, s�

A hagym�t apr�ra v�gjuk, olajban megpir�tjuk, majd r�tessz�k a kock�kra v�gott h�st, �s pirospaprik�val sz�rjuk meg, majd pedig hozz�adjuk a savany� k�poszt�t. Erre azt�n annyi vizet �nt�nk, hogy ellepje, �s fed�vel letakarva f�zz�k. K�zben a v�konyra szeletelt gomb�t kev�s olajban megpir�tjuk, v�gott petrezselyemmel, s�val, borssal �zes�tj�k. A pir�tott gomb�t a k�poszt�hoz keverj�k, felengedj�k, �s felforraljuk. Vil�gos r�nt�st k�sz�t�nk, ezzel a levest bes�r�tj�k. V�g�l beletessz�k a felkarik�zott kolb�szt, valamint a tejf�lt, �s m�g 2-3 percig forraljuk.

Savany� becsin�lt leves

hozz�val�k: 40 dkg sert�sh�s, 10-10 dkg s�rga- �s feh�rr�pa, 5 dkg zeller, 5 dkg karal�b�, egy csokor petrezselyem, 2 toj�ss�rg�ja, 2 dl tejf�l, 1-2 ev�kan�l olaj, ecet �s s�

A kisebb kock�kra v�gott sert�sh�st kev�s olajban megpir�tjuk, majd megs�zzuk, �s felengedj�k k�r�lbel�l 1,2 l v�zzel. Amikor a h�s f�lig puh�ra f�tt, hozz�adjuk a felkock�zott z�lds�geket, a v�gott petrezselymet, �s puh�ra f�zz�k. Ezut�n a levest levessz�k a t�zr�l, �s belekeverj�k a toj�ss�rg�j�val elhabart tejf�lt, v�g�l pedig kev�s ecettel enyh�n savanyk�sra �zes�tj�k.

H�s�telek

Farsangi r�szeges csirke

hozz�val�k: egy csirke, 8 dkg vaj, 3 dl feh�rbor, 12 dkg f�st�lt szalonna, major�nna, �r�lt bors �s s�

A megmosott csirk�t k�v�l-bel�l megs�zzuk, belsej�t major�nn�val, k�ls� fel�let�t borssal f�szerezz�k. Az �gy el�k�sz�tett csirk�t magas fal� tepsibe helyezz�k, le�ntj�k olvasztott vajjal, tov�bb� al��ntj�k a feh�rbort. S�t�ben, letakarva p�roljuk, sz�ks�g szerint p�toljuk az elp�rolgott bort. Amikor megpuhult, hajsz�lv�kony szalonnaszeleteket bor�tunk r�, �s ropog�sra s�tj�k.

Boros pecsenye

hozz�val�k: 50 dkg sert�scomb, 2 zsemle, 3 dl feh�rbor, 10 dkg gomba, 10-10 dkg s�rga- �s feh�rr�pa, 5 dkg zeller, 1 toj�s, 1 toj�ss�rg�ja, 1 dl paradicsoml�, 1-2 ev�kan�l olaj, egy csokor petrezselyem, �r�lt szegf�bors, �r�lt feh�r bors, s�

A zseml�ket a feh�rborba �ztatjuk, majd j�l kinyomkodjuk, �s �sszekeverj�k a szeletekre v�gott, olajban megp�rolt gomb�val, a p�rolt z�lds�gekkel valamint az apr�ra v�gott petrezselyemmel. Ezt k�vet�en az eg�szet ledar�ljuk, kever�t�lba helyezz�k, hozz�adjuk a toj�st, tov�bb� szegf�borssal, borssal, s�val �zes�tj�k, �s �sszedolgozzuk. A h�st n�gy nagy szeletre v�gjuk fel, a szeleteket j�l kiveregetj�k, a t�ltel�ket elosztjuk rajtuk, majd felg�ngy�lj�k a szeleteket. Kev�s forr� olajban pirosra s�tj�k, hozz��ntj�k a paradicsomlevet valamint a bort, �s puh�ra p�roljuk. Az �gy elk�sz�tett h�st felszeletelj�k, �s p�rolt z�lds�gekkel t�laljuk.

Konyakos kacsas�lt

hozz�val�k: egy pecsenyekacsa, egy fej v�r�shagyma, 8 dkg cs�sz�rszalonna, 5 dkg liszt, 2 dl v�r�sbor, 5 cl konyak, 12 dkg kacsam�j, 4 dkg vaj, 1 dl olaj, egy csokor petrezselyem, 2 bab�rlev�l, kakukkf�, s�

A kacsa apr�l�k�t, a negyedekre v�gott hagym�t �s a kock�kra v�gott cs�sz�rszalonn�t kev�s olajban megpir�tjuk. Meghintj�k liszttel, r��ntj�k a v�r�sbort, kev�s vizet �s a konyakot. Petrezselyemmel, bab�rlev�llel, kakukkf�vel, s�val �zes�tj�k, �s 30-35 percig nem er�s t�z�n forraljuk, majd finom sz�r�n kereszt�l lesz�rj�k. A kacsa m�j�t kev�s vajban megpir�tjuk, majd �tt�rj�k, �s a lesz�rt m�rt�sba keverj�k. K�zben a kacs�t s�t�ben ropog�sra s�tj�k; amikor megs�lt, zs�rj�t is a m�rt�sba �ntj�k. T�lal�skor a kacs�t feldaraboljuk, �s a m�rt�ssal le�ntve, pir�tott burgony�val k�n�ljuk.

T�sztaf�l�k, �dess�gek

Sonk�s kifli

hozz�val�k: 20 dkg liszt, 10 dkg vaj, 2 toj�ss�rg�ja, 1 toj�s, 1 dl tejf�l, 15 dkg sonka, 5 dkg vaj, pirospaprika, s�

A lisztet a vajjal, a toj�ss�rg�j�val, kev�s tejf�llel �s s�val t�szt�v� gy�rjuk. V�konyra kiny�jtjuk, �s h�romsz�glet� darabokra v�gjuk. A sonk�t ledar�ljuk vagy apr�ra vagdaljuk, vajjal �s pirospaprik�val gy�rjuk �ssze. Az �gy nyert sonk�s t�ltel�ket a h�romsz�glet� t�szt�csk�kon elosztjuk, majd ezut�n a kis h�romsz�geket kifli form�ra feltekerj�k, toj�ssal megkenj�k, �s forr� s�t�ben megs�tj�k.

Farsangi f�nk

hozz�val�k: 38 dkg liszt, 4 dkg �leszt�, 6 toj�ss�rg�ja, 7 dkg vaj, 8-9 ev�kan�l tej, 1 ev�kan�l cukor, 1 k�v�skan�l rum, negyed citrom reszelt h�ja, csipetnyi s�, olaj, van�li�s cukor, barack�z

Az �leszt�b�l a cukorral, kev�s liszttel �s n�gy ev�kan�l langyos tejjel kov�szt k�sz�t�nk. A t�l k�zep�re – amelyben a f�nk k�sz�l – tessz�k a kov�szt, k�r�je a lisztet. Betakarjuk, �s langyos helyre tessz�k, am�g megkel. A toj�ss�rg�kat a s�val elkeverj�k, �s a liszthez �ntj�k, hozz�adjuk az olvasztott vajat valamint a marad�k felforralt, kih�t�tt tejet. Addig verj�k, am�g h�lyagos nem lesz (ilyenkor m�r elv�lik a kan�lt�l), majd betakarva meleg helyen kelni hagyjuk. V�g�l lisztezett deszk�ra bor�tjuk, �s ujjnyi vastags�g�ra ny�jtjuk ki. Ezt k�vet�en letakarjuk, �s hagyjuk tov�bb kelni, majd kiszaggatjuk, �s forr� olajban kis�tj�k (el�sz�r fed� alatt, majd a megford�t�s ut�n m�r fed� n�lk�l). A f�nkokr�l az olajat szalv�ta seg�ts�g�vel leitatjuk, majd meghintj�k van�li�s cukorral, �s barack�zzel k�n�ljuk.A Velencei karnev�l

 A napilapok �s utaz�si irod�k hirdet�seiben megszaporodnak a Velencei Karnev�l utaz�sokra sz�l� hirdet�sek, turisztikai programok. Igen, itt van a Karnev�l idoszaka.
Az id�n, 2003-ban k�t h�tv�g�re koncentr�l�dnak az �nnepek: a febru�r 22-23 �s a m�rcius 1-2 k�z�tti id�szakra.
Eur�pa sok hely�n tartanak karnev�li �nneps�geket, de m�lt�n a Velencei Karnev�l a legh�resebb ezek k�z�tt.
Ennek megismer�s�re h�vjuk meg olvas�inkat, hasznos j� tan�ccsal �s inform�ci�kkal seg�tve.

Maga a Karnev�l az olasz "Carne Vale" , �rv�nyes a h�s kifejez�sbol sz�rmazik �s a h�sv�ti b�jt�k elotti ev�si �s mulatoz�si kicsapong�sokat �s szabad mulatoz�st jelentette.
A r�gi szigor� vall�sos h�tk�znapi �letet ez a f�ktelen �r�m�nnep v�ltotta fel janu�r 6 V�zkereszt (Kiskar�csony) napj�t�l H�shagy� keddig bez�r�lag.

Az eldugott falvakban, kev�sb� mozgalmas kisv�rosokban is nagy n�p�nnep�lyeket szerveztek a t�l elsirat�s�ra �s jelk�pesen v�gighurcolt�k a telet �br�zol� szalmab�bukat a telep�l�sen. A b�b� el�get�s�t nagy n�p�nnep�ly, f�ktelen maskar�s, �larcos t�lriogat� farsangi menet k�s�rt. Ez volt a falusi b�lok, a p�rv�laszt�sok ideje is. A magyar nyelv FARSANG-nak h�vja az �nnepeket, amely val�sz�n�leg a n�met faseln (felseg, pajkoskodik, �nnepel), vagy a Fastnacht (farsangi �jszaka) szavakb�l sz�rmazik.

 Az Adriai K�zt�rsas�g idej�ben minden tilalmat feloldottak a karnev�li id�szak idej�re �s az utc�kat, tereket az �larcokba, �lruh�kba �lt�z�tt n�p vette birtok�ba. A szalonokb�l, k�v�h�zakb�l a hangos �s f�ktelen mulatoz�s zaja sz�r�d�tt ki. K�telez� volt az �larc visel�se, amelyet m�r akkor is pap�rmass�-b�l k�sz�tettek �s d�szesen festettek, dekor�ltak.
1980-ban, 200 �v t�li nyugalom ut�n �j�tott�k fel a Velencei Karnev�lt �s a k�zponti Szent M�rk t�r ny�zsg�, �larcos �s fant�ziad�s l�togat� serege h�mp�ly�g ma m�r a tereken �s a sz�k utc�kon. Aki ell�togat ezeken a h�tv�g�ken Velenc�be, megismerheti ennek az elvar�zsolt, romantikus v�ros farsangi, nagyvil�gi szalonokat ut�nz� arculat�t.

Esem�nyek list�ja:

Febru�r 22. szombat
 
16:00
 MEGNYIT� �s FELVONUL�S d�szes ruh�kba, maszkokban, zenekarokkal. Kiemelt fontoss�g� esem�ny! Mivel a t�ren t�zezrek szoronganak, id�ben �rdemes a legjobb helyeket a Szent M�rk Bazilika k�ls� erk�ly�n elfoglalni. Itt bel�p�t kell fizetni.
Helye:Szent M�rk t�ren
 
17:30
 L'ARABA FENICE II. rendezv�ny, toast az �j Karnev�lra, k�telezo a hagyom�nyos velencei karnev�li �lt�zet.
Helye:Gran caff� Lav�na
Bel�pod�j: € 80 /fo (kb.19.600 Ft)
 
18:30
 FESTA DEL GENTIL FORESTO
Helye:Szent M�rk t�r szabadt�ri koncert, zene, karnev�li show kb. 23:00-ig
 
19:00
 GONDOL�Z�S �s VACSORA "Da Bruno" �tteremben!
Karev�li �lt�z�k k�telez�! �r: € 120
 
20:30
 PERLE di ORIENTE B�L
helye: Hotel Europa e Regina luxussz�lloda!
K�telez� a korh� karnev�li ruha �s �larc! �ra: € 350
 
21:00
 A SERENISSIMA B�LJA
k�telezo a korh� velencei karnev�li ruh�k �s �larc visel�se
Bel�p�: € 250 (kb.61.300 Ft)
 
20:30
 CASANOVA B�LJA
helye: Palazzo Nani Bernardo
Itt is k�telezo a korh� velencei karnev�li ruh�k visel�se
Bel�p�: € 300 (kb.73.500 Ft)
 
Febru�r 23. vas�rnap
 
12:00
 IL VOLO DELL’ ANGELO
Az angyal r�pte…kiemelt fontoss�g� esem�ny, amely Olaszorsz�gb�l is t�zezreket fog a t�rre vonzani. Val�sz�n�leg az id�n is a Campanile harangtoronyb�l eresztik al� ezt a b�b�t, amelynek test�b�l sz�nes konfetti-es� bor�tja majd be a n�z�ket.
Helye:Szent M�rk t�ren

D�SZEB�DEK a luxus sz�ll�k �ttermeiben. �gy a "La Colombina" Sunday Lunch a Hotel Danieli korh� luxussz�llod�ban
( �ra: € 120)
 

 Este BAROKK ZENEKONCERTEK, VIVALDI ZEN�JE a sz�nh�zakban, egyes templomokban �s rendezv�ny helysz�neken.
 

A h�t k�zben febru�r 27.-�n nagy B�lokat hirdetnek:
�gy a BALLO TIEPOLO 20:30-kor a Palazzo Pisani-Moretta-ban �ra: € 380, �s a SISSI Cs�sz�rn� eml�k�re megrendezend� b�lban a Palazzo C� Zanardi-ban 21:00 kor , b�csi waltzer, be�lt�z�tt Sissi sz�ps�g emeli az �nnep f�ny�t. �ra: € 250

A k�vetkez� h�tv�g�n
M�rcius 1.-�n �s 2.-�n az el�zetes programfelsorol�s f�leg rendezv�nyeket, koncerteket, d�szvacsor�kat �s b�lokat sorol fel, de a hull�mz� t�megben rengeteg k�l�nleges ruh�t, maszkos p�rt lehet fot�zni.

Barokk zene koncert �s coctail € 60,
20:30-kor a BALLO del DOGE nagyb�l a Palazzo Pisani-ban a kiemelten pruccos jet-set vend�geknek, az �r fel sincs t�ntetve,
21:00-kor SERATA BIZANTINA a Palazzo C� Zanardi-ban € 250,
21:00-kor a VENEZIA ROMANTICA b�l �s d�szvacsora a h�res Hotel Danieli sz�llod�ban, ahol nagy uralkod�k, eur�pai �r�k, h�res szem�lys�gek is megfordultak �s az egyik James Bond 007 filmet is forgatt�k. Az �r is kir�lyoknak val�: € 380 ( kb. 92.000 Ft/f�), akit komolyan �rdekel, hasonl� �sszeget kalkul�ljon a korh� velencei ruh�k k�lcs�nz�s�re is.

Akik a fenti fizet�s rendezv�nyekre helyet akarnak foglalni, azt m�g itthon tegy�k meg, mert sok b�ln�l kitett�k a MEGTELT t�bl�t.

Ezek az �rak a mindennapi olasz embereket is elborzasztj�k �s �k is az utc�kon sodr�dnak a nagy t�megben, meg�llnak egy-egy sz�p vonul� koszt�m�s alak lef�nyk�pez�s�re �s este az aznapi arc-fest�k sz�p mot�vumait pr�b�lj�k �tmenteni egy �jszakai p�rna-be�ll�t�ssal, kev�s sikerrel.

Egy idegenvezeto tan�csai:

M�r �vtizedek �ta k�s�rek magyar turist�kat Velenc�be, a Karnev�l idej�n is, ez�rt sok hasznos tan�ccsal pr�b�lom ell�tni a NagyUtaz�s honlap olvas�it:

Fot�z�s:
A Velencei Karnev�l egy �letre sz�l� �lm�nyt tud adni, m�r csak az�rt is, mert az enyh�bb id�ben, amely ez �vben tal�n meg�rvendezteti a l�togat�kat, m�g t�bben lesznek az utc�kon.
Megcsod�lhatjuk a korh� csod�s �lt�z�keket, kincset �r� �larcokat �s k�l�nleges fejd�szeket, de a barokkos ruh�k �s hangulat mellett a vid�m �s boh�m olasz emberek is kitesznek maguk�rt az otthon fabrik�lt, vagy vett koszt�m�kkel.
· K�sz�ljenek fel m�r otthon kell� film, kieg�sz�t� elemek betankol�s�val, hogy az ilyenkor megemelkedett �rak ne vehess�k el a sok sz�p fot� elk�sz�t�s�t.

K�zleked�s:
Velenc�ben a karnev�li h�tv�geken emberek t�zezrei k�zlekedn�nek, ink�bb h�mp�ly�gnek a sz�k utc�kon, tereken, hidakon, hogy azt�n a Szent M�rk t�rre �rve m�g t�bben legyenek.

Az utaz�, ha vonattal j�n, akkor a F�p�lyaudvarr�l (Stazione, Ferrovia jelz�ssel) gyalog �rdemes balk�z fel� nekiindulni a Lista di Spagna f�utc�n, amely kezdetben sz�lesen, majd egyre keskenyedve vezeti az embereket a Rialto, majd a Szent M�rk t�r fel� (kb. 45 perc).

Aki aut�val �rkezik, A hat�r Tarvisio �s Venezia k�z�tt 220 km aut�p�ly�t fog haszn�lni, ennek d�ja: € 10.10. A Venezia ir�nyt k�vesse �s sz�moljon azzal, hogy a parkol�h�zak a R�ma t�ren (Piazzale di R�ma) m�r biztosan dugig lesznek �s egy napos parkol�s beleker�l vagy napi € 50-ba. A nagy parkol� szigeten, a Tronchetto-n, a R�ma t�r el�tt lekanyarodva jobbra lesznek valamivel olcs�bb a parkol�s lehet�s�gek, de �ri�si a zs�folts�g �s esetleg �r�kba telhet onnan a sok aut� �s busz k�z�l ki�llni a f�raszt� nap v�g�n �s Mestre fel� kiaraszolni. Ez�rt az aut�soknak is a Jesolo-Punta Sabbioni utat javasolom, f�leg, ha Jesolo-ban foglaltak, vagy keresnek sz�ll�st.
· Javaslom az aut�t Mestre-ben, a sz�razf�ld�n hagyni egy csendes utc�ban, lehet�leg a p�lyaudvar k�rny�k�n �s vonattal, vagy a helyi s�rga buszokkal 10-15 perc alatt bemenni Velenc�be. A buszok a R�ma t�rig mehetnek, onnan gyalog, vagy a Canal Grande-n v�zibusszal lehet a Szent M�rk t�rre bejutni.

Azok, akik busszal, csoporttal �rkeznek, nyilv�n a programszervez� d�nt�seire vannak utalva.
De gondolj�k meg, hogy ezen a Tronchetto parkol� szigeten n�ha 600-800 aut�busz is parkol �s �r�kba tarthat, am�g az elk�sett utasok megtal�lj�k az aut�buszt, azt�n ennek a busznak ki kell araszolni a parkol�b�l. Szinte mindenki koraeste megy el �s tavaly megt�rt�nt, hogy egyes buszok 3-4 �ra alatt !! tudtak csak ki�llni.
* Javaslom, hogy ne menjenek be Mestre/Venezia ir�ny�ba, hanem vagy 20 km-rel el�bb, Jesolo fel� hagyj�k el az autostrada-t �s k�vetve a Punta Sabbioni- jelz�st, a kik�t�n�l parkoljanak le, itt j� busz �s aut�parkol�k vannak (a parkol�si d�j kb. € 10) �s az utasok itt sz�lljanak haj�ra, majd a 40 perces kellemes haj��t ut�n k�zvetlen�l a Szent Mark t�rre futnak be ( Piazza San Marco). A haj�k 20 percenk�nt indulnak �s emeletes, t�gas, nagy kapacit�s� haj�k ezek. �rak, mint a v�zibuszn�l.

A vonattal �rkez�knek nem lesznek parkol�si gondjaik, �k k�zvetlen�l a S.Lucia �llom�sra futnak be �s szinte a Canal Grande-ba landolnak. Ahova meg�rkeznek, a k�rny�ken, balra haladva a Lista di Spagna-n, sok 2-3 csillagos sz�llod�t, bels� csendesebb �s olcs�bb panzi�t tal�lhatnak.

Rep�l�vel is lehet m�r Budapestr�l k�zvetlen j�rattal meg�rkezni. A San Marco rep�l�t�rr�l vizibusz viszi Velenc�be az utasokat (Linea Blu), menetjegy € 10 �s 20 percenk�nt k�zlekednek.

Velence igaz�n a gyalogosok v�rosa, de felejthetetlen l�tv�ny a Canal Grande (a Nagyk�r�t itteni v�zi megfelel�je) forgalma, a ny�zsg� cs�nakok, v�zibuszok �s egy�b v�zi j�rm�vek forgalma a csod�s palot�kkal d�sz�tett csatorn�n. Ezeket a megsz�mozott v�zibuszokat Vaporetto-nak h�vj�k �s biztosan nagyon zs�foltak is lesznek a karnev�l alatt. Arra is gondoljanak, hogy a v�zi karnev�l alatt a v�zi k�zleked�s egy r�sze le lesz z�rva, �gy aki egy tal�lkoz�ra akar visszajutni, nem lesz k�nny�.

Az idei v�zibusz (Vaporetto) �rak:

Egyszeri menet: € 3.10 (solo andata olaszul)
Menett�rti jegy: € 5.20 (andata e ritorno)
Napi jegy: € 9.33 (biglietto giornaliero )

A napijeggyel korl�tlanul lehet utazni nemcsak a parkol�hely fel�, de a szigetek, �gy Murano �s Burano szigetekre is. (l�sd k�s�bb)
Csal�doknak, di�k-�s nyugd�jas csoportoknak (65 �v f�l�ttiek) k�l�n kedvezm�nyek vannak.
�rdemes megn�zni a helyi t�megk�zleked�si v�llalat, az ACTV honlapj�t (t�bbnyelv�): www.actv.it
Ugyanakkor az utols� v�zibuszok n�ha m�r annyira teli vannak, hogy meg sem �llnak egyes kik�t�kn�l, ekkor marad a k�nyszer� gyalogol�s. Kellemes program v�gigmenni a lass�, mindenhol kik�t� 1-es j�rattal, kb. 50 perc alatt megy v�gig a Canal Grand�n �s a p�lyaudvar, a R�ma t�r az utols� meg�ll�k. Vas�rnap nagy a zs�folts�g, mert sok olasz csal�d is elj�n a h�res karnev�lra.

Gondolni kell arra is, hogy akik bennmaradnak k�s� estig a Szent M�rk t�ren, v�laszthatj�k a k�s�estig tart� buliz�st, de ha elmennek az utols� haj�k (Jesolo fel� kb. 0:45-kor), a velencei macsk�kkal kell elt�lteni egy padon (ezt sem k�nny� tal�lni) az �jszak�t, �gy fontos fel�rni az utols� haj� visszaindul�si idej�t. Jesolo-ban a haj�khoz csatlakoz� buszok is vannak.

A k�zleked�shez hozz� kell kalkul�lni, hogy a v�rosban �ri�si a t�meg (gondoljuk arra, hogy a budapesti t�zij�t�kra a Duna parton mennyien v�rakoztak, itt m�g t�bben lesznek…), �gy t�bbsz�r�s id�t kell kalkul�lni a helysz�nek el�r�s�re �s a rendezv�nyeken megfelel� hely elfoglal�s�hoz.

Aki belef�rad majd az eg�sz napos t�megbe, a l�kd�s�d�sbe, padokr�l, parkokr�l ne is �lmodozzon, mert alig vannak. Igaz�n megpihenni egy cs�ndesebb �s eldugott templomban lehet. A pressz�k (ott Bar-nak h�vj�k) �s �ttermek zs�foltak �s persze a kiemelt id�szak szerint az �rak is rekordokat d�nt�getnek.
Toilette lehet�s�g tal�lhat�, a v�rosi �nkorm�nyzat WC-ket �zemeltet, �s mozg� egys�geket is fel�ll�tanak. A Toilette, vagy WC jelz�st kell k�vetni. A haszn�lat�rt term�szetesen fizetni kell, �ra kb 1 €.

Ha m�r igaz�n elf�radtak, �rdemes lev�gni a f�utakr�l egy kis sik�torban �s a bels� kis tereken nyugalmas az �let (a velenceiek is ide menek�lnek) �s egy nehezen megtal�lt padon �letet lehet lehelni a f�radt l�bakba. Itt nyugodtan el�ker�lhetnek a h�tizs�kb�l a szendvicsek �s valami ital, az olasz csal�dok is �gy tesznek �s a karnev�l alatt elker�lik a dr�ga �s zs�folt pressz�kat.

Sz�llod�k:
Velenc�ben m�r r�g�ta kitett�k a completo… minden megtelt t�bl�t. �rdemes ink�bb itthon az utaz�si irod�kn�l sz�ll�st foglalni, vagy a Velence k�rny�ki telep�l�seket �tf�s�lni. Jesolo-ban a tengerparton rengetek sz�lloda �s panzi� kinyit.
Ezek a sz�llod�k a ny�ri nagy melegre �p�ltek �s sz�molva a helyi t�rv�nyekkel �s az �szak-olaszorsz�gi smog vesz�llyel, a f�t�s�k nem az itthoni megszokott h�m�rs�kletre meleg�ti fel a szob�kat �s a napi 10 �ra f�t�si id�t szakaszosan haszn�lj�k fel. Jesolo, Chioggia sok sz�z kis panzi�ja v�rja ilyenkor is a vend�geket.

Programok:
Ha kisebb t�rsas�gok csoportok �llnak �ssze, vagy az utaz�si iroda "idegenvezet�st" is be�r a programj�ba, nagyon figyeljenek oda, hogy magyar idegenvezet� k�lf�ld�n nem v�gezhet idegenvezet�i munk�t, csak amolyan n�ma s�tak�nt viheti el ide-oda a csoportj�t. Nagyon szigor� t�rv�nyek �s szankci�k vannak a feket�n dolgoz� (abusivo) idegenvezet�k ellen �s �ri�si p�nzb�ntet�s, kitilt�s �s az eur�pai k�z�ss�g ter�let�n is alkalmazhat� retorzi�k v�rhatnak az f�l�n cs�pett pr�k�torokra.

Egy kis programaj�nlat a „csendesebb vizekre” evez�k r�sz�re:
Fontos alapszab�ly: t�rk�pet csak nagyvonalakban k�vess�k �s s�r�n n�zz�nk fel a h�zak sarkain�l felfestett ir�nyjelz� t�bl�kra.

1. s�ta: Gyalog �ts�t�lni az Accademia h�don a Canal Grande f�l�tt �s a Dorsoduro sziget csendes sz�p ker�lete j� kis pihen�s lehet. A Santa Maria della Salute, a Dogana (V�mh�z) k�rbes�t�l�sa ut�n ki�rhet�nk a sz�lesebb csatorna fel� �s a Chiesa dei Gesuiti templom is �rdekes program lehet.
2. s�ta: A Rialto h�d �s a k�rnyez� piac nagy l�tv�nyoss�g. Tegyenek egy kis kit�r�t �s n�zz�k meg a ny�zsg� tengeri halpiacot, a sz�munkra ismeretlen z�lds�geket is �rul� piacot. Aki ekon�mikus gondol�z�sra v�gyik, a halpiac m�g�tt �tkelhet a helyiekkel egy gondol�n. �llva teszik meg az utasok a r�vid utat, csak € 1.55-be ker�l �s a Canal Grande ny�zsg� haj�s forgalm�ba cs�ppen�nk. Innen lehet a 3. sz. s�t�t folytatni, vagy a Rialto t�r, p�lyaudvar, a Ghetto fel� els�t�lni. Aki a Frari fel� megy, azaz nem kel �t a gondol�val, el�gg� zegzugos �ton lehet eljutni a Campo San Paolo ut�n a Frari nagytemplomhoz. A sz�k utc�kon id�ig nagy a t�meg, de k�s�bb a k�rny�k m�r csendesebb �s az eldugott csatorn�k k�z�tt s�t�lva fel lehet m�g fedezni a r�gi gondola k�sz�t� �s jav�t� m�helyeket is. A Frari templomban bel�p�t kell fizetni, de a monument�lis templom, a s�reml�kek, a h�res Tiziano "Madonna mennybemenetele" c. k�p meg�ri a f�rads�got. De a fest�szet kedvel�i ne hagyj�k ki az Accademia K�pt�rat sem.
3. s�ta: La Giudecca, a Ghetto k�rny�ke: itt alakult ki a vil�gon el�sz�r a zsid� lakoss�g elker�tett lakr�sze a XIV. sz-ban. Ma 5 kis zsinag�ga m�k�dik, Scuola-nak h�vj�k �s szombat kiv�tel�vel gyalogos t�r�kat is szerveznek a bels� imahelyek megtekint�s�re.
4. s�ta: Riva degli Schiavoni: b�r itt is nagy a t�meg, de nem olyan hektikus, mint a Szent M�rk t�ren, vagy a S�hajok H�dj�ra r�tekint� h�don, ahol n�ha f�l�r�s helybenj�r�s ut�n lehet csak �tsodr�dni. A Hotel Danieli luxussz�ll� ut�n az Eur�pa hotel el�tt padok is tal�lhat�k. A Chiesa della Piet� templom �s a volt Ospedale (k�rh�z) ma a zenei �let k�zpontjai: felcsend�lnek Monteverdi �s A.Vivaldi zen�i, ki lehet fogni egy sz�p d�lut�ni koncertet.
Innen �rdemes els�t�lni az Arsenale (volt Fegyverrakt�r �s hadihaj� kik�t�) fel�. Itt k�sz�l�dnek a haj�s felvonul�s b�rk�i �s sz�p t�gas terek tal�lhat�k. A k�zeli San Zaccaria templomot is �rdemes felkeresni.
5. s�ta: A San Marco t�r m�g�tt felfedez� s�t�ra indulhatunk. Keress�k meg az eldugott Palazzo del Bovolo-t jellegzetes csigal�pcs�s kialak�t�s�val.
Ezen a k�rny�ken tal�lhat� a Santi Giovanni e Paolo g�tikus monument�lis nagytemplom. Velencei Pantheon-nak is nevezik a sok h�res d�zse s�reml�ke miatt.
A templom el�tti t�ren �ll a h�res Colleoni hadvez�r lovas
szobra.
6. s�ta: Innen �rdemes �tkelni egy v�zibusszal a k�zeli Murano szigetre �s megn�zni az �vegm�vesek m�helyeit, ahol a csoportok r�sz�re bemutat�kat tartanak. Akik egyed�l vannak, nyugodtam odasodr�dhatnak egy csoport mell�.
7. s�ta: Innen tov�bb lehet menni egy m�sik v�zibusszal Burano sziget�re. A hangulatos kis telep�l�s sz�nes h�zaival, csipkever� m�helyeivel �s boltjaival sok sz�p l�tnival�t �s fot�t�m�t k�n�l. A csendesebb utc�k, az igazi helyi lakosok �let�be val� bepillant�s �s az olcs�bb �ttermi �rak miatt felt�tlen�l javasolt!

Aki ezeket a kieg�sz�t� kir�ndul�sokat is betervezi, javaslom, hogy a v�zibuszra-haj�ra �rv�nyes napi jegyet vegyen (�ra: 9,33 €) �s akkor az oda-vissza haj�k�zleked�se is biztos�tott Jesolo-Punta Sabbione-ra vissza.